Folytatom 2014 legjei sorozatomat, kis történetfalatkákat adagolva neked a karácsonyról megmaradt sütihegyek mellé. ☺

A mai sztoriban akasztják a hóhért; elárulom, hogy még az én felkészültségem mellett is adódnak olykor kínos szituációk…

Jöjjön 2014 legcikibb pillanata!

Volt egy ügyfelem a lakás teljes ügyintézését rám bízta, már az első megbeszélésnél a kezembe adta a kulcsot, és azt mondta: a lakás teljesen üres, bármikor vihetem az érdeklődőket, szabad kezet kapok, csak adjam el minél hamarabb.

Alapos ingatlanszakértő lévén felfegyverkeztem a mérőszalagommal, a fényképezőgépemmel, be a táskába a jegyzetfüzetemmel, a laptopommal, és elindultam, hogy felmérjem a lakást. Már előre örültem, hogy üres az egész, így nem lesz nehéz lemérni a helyiségeket, elkészíteni az alaprajzokat, ráadásul rendetlenségtől, és más nehezítő körülményektől sem kell tartanom a fotózás során.

Megérkeztem a házba, felmentem a 3. emeletre, bedugtam a kulcsot az 5. számú ajtó zárjába és beléptem a lakásba.

Majd’ leesett az állam: a lakás teljesen be volt bútorozva!

Előszobabútor, nappali, kanapé, ruhásszekrény, beépített konyhabútor; minden a helyén volt!

Hívom is meglepetten az ügyfelet: hát nem azt mondta, hogy kipakolt?

– De – mondta –, teljesen üres a lakás.
– Márpedig ez nem üres, teljesen tele van!
– Biztos, hogy jó helyen vagy?
– X utca, Y házszám.
– 3. emelet?
– Igen.
– 6-os ajtó?
– Igen, egy fehér ajtón jöttem be.
– Nem értem, pedig minden stimmel.
– Várj csak! Azt mondtad, hogy 6-os? Én az 5-ös lakásban vagyok!

Persze azonnal elvörösödtem, és olyan gyorsan hagytam el az idegen lakást, amilyen gyorsan csak tudtam.

Mint kiderült, a közelmúltban cserélték le az ajtókat biztonsági ajtókra, méghozzá a ház összes ajtaját egyszerre!
A dologba azonban valahol hiba csúszott, mert a lakóknak nem a saját lakáskulcsukat, hanem a mesterkulcsot adták, ami az összes ajtót egyformán nyitotta.
Még jó, hogy nincsenek betörő hajlamaim, a ház összes lakását kipakolhattam volna!

De ehelyett felkerestük a kivitelező céget, akik elnézést kértek a hibáért és a ház összes ajtaján zárat cseréltek. Ezúttal a helyes kulcsokat adták át a lakóknak.
Nem is jártam többet a szomszédban! ☺

A családom persze a mai napig viccelődik besurranó tolvaj mivoltommal, de én sokkal jobban szeretek hősként tekinteni magamra: olyan ingatlanszakértőként, aki megmentette az ügyfelét, a szomszédját és a ház összes többi lakóját az igazi betörőktől.

Lehet, hogy varratnom kéne magamnak egy szuperhős-jelmezt is? ☺

A sok közül ez volt a legemlékezetesebb lakáseladásaim egyike, de mindig boldogan emlékszem vissza munkám legmeghatóbb pillanataira is.

Ilyen volt ☞ egy idős úr szívmelengető története is, aki 40 év után, külföldről költözött vissza abba a lakásba, ahol a fiatalságát töltötte.