Mi a különbség az előleg és a foglaló között? Mi az a vételi ajánlat? Mennyi idő telik el az adásvételtől a birtokbaadásig?

Összegyűjtöttem neked az ingatlan adásvétele során felmerülő leggyakrabban ismételt fogalmakat, hogy a jogtár böngészése helyett új otthonodra tudj koncentrálni. ☺

Íme tehát a legfontosabb fogalmak, amelyekkel az eladás vagy a lakásvásárlás folyamán szinte biztosan találkozni fogsz:

Foglaló

Mértéke: az ingatlan értékének 10%-a.
Foglalót akkor szokás letenni, amikor a vételi szándék már egyértelmű: általában az adásvételi szerződés aláírásakor jelzi ezzel a vevő, hogy innen már nincs visszaút. Egyfajta garancia arra, hogy a szerződés megírása után nem játszik kámfort, hanem hamarosan jelentkezik a teljes vételárral.
Ha mégis eltűnne, meggondolná magát, visszatáncolna, akkor a foglalótól elbúcsúzhat, az eladó megtarthatja „vigaszdíjként”.
A foglaló ugyanakkor a vevőt is védi, hiszen ha az eladó gondolná meg magát – például, mert kap egy jobb ajánlatot – akkor a foglaló összegének dupláját kell visszafizetnie. Egy 20 milliós háznál ez már elég komoly összeget jelent, így a foglaló általában egy megbízható módja az ingatlan „lestoppolásának”.
A foglaló csak akkor jár vissza, ha valamilyen, egyik félnek sem felróható (úgynevezett vis maior) eset történik, például a vevőjelöltet valamilyen baleset éri, ezért nem áll módjában megvásárolni a lakást.

Előleg

Mértéke: az ingatlan értékének 10%-a.
Az előleg olyan foglaló, ami visszajár: ha a felek kikötik a szerződésben, hogy az asztalra helyezett pénzösszeget a vevőjelölt visszakaphatja, akkor általában ezt a pénzösszeget előlegnek szokás nevezni. Sem eladói, sem vevői oldalról nem egy hatékony megoldás, hiszen az előleg azt jelenti, hogy bármelyik fél meggondolhatja magát, és következmények nélkül elállhat a megírt szerződéstől, így a másik fél hoppon marad.

Előleget általában akkor szoktak adni, ha az eladónak az ingatlaneladáshoz sürgősen pénzre van szüksége – például ahhoz, hogy tehermentesítse a lakást.
Ezt megteheti az előlegbe kapott pénzből, így gördülékenyebben megy a lakáseladás.
Ha azonban az eladó vagy a vevő mégis meggondolná magát, az előleg összegének 100%-a visszajár!

Vételi ajánlat, biztosíték

Mértéke: általában 2-300 000 forint.
A vételi ajánlatban megfizetett biztosíték olyan foglaló, amit nem az eladónak adnak oda, hanem egy 3. személynél (általában az ingatlanközvetítőnél) helyeznek letétbe az adásvételi szerződés aláírásakor.
Hasonlóképpen működik, mint a foglaló, de sok esetben kevésbé hatékony, hiszen a 2-300 000 forint duplája „csak” 4-600 000 forint.
Ha a letétbe helyezés másnapján jön egy jelölt, aki egy millióval többet ígér a lakásért, akkor is 600 000 forintot nyert az eladó az üzleten.

Birtokba adás

Az adásvétel következő, egyben utolsó közös lépése, amikor végre kiköltözik a régi lakó és beköltözhet az új. ☺
Az adásvételi szerződés aláírása és a birtokba adás között eltelt idő változó, általában 7-től 90 napig terjed. Ez az időtartam attól függ, hogy lakik-e valaki a lakásban, illetve miben állapodik meg a két fél az adásvételi szerződés aláírásakor. Ha üres a lakás, akkor akár pár napon belül beköltözhet az új lakó, ha viszont az eladónak még nincs hova mennie, akkor 90 napig is elhúzódhat.
Az esetek többségében azonban 60 napot szoktak szerződésbe foglalni.

Ezek a leggyakrabban felmerülő kérdések, de természetesen számtalan apróság merülhet még fel az ingatlan adásvétele során.
Ha olyan kérdésed van, amit itt most nem válaszoltam meg, ☞ kattints ide ☜ és kérdezz bátran!